20.rész Helyre hozni mindent.(Ruggechi)

Ruggero szemszöge.

A múltheti ballépésem után, már úgy éreztem nem lehet rosszabb napom. Hát úgy tűnik nagyot tévedtem. Az újságok lehozták a vitánkat Mechivel, és szegény lány azóta nem mer bejönni a stúdióba, mert fél, hogy letámadják a riporterek. A húgomékhoz költöztem, szerencsére ők nem dobtak ki a ballépésem miatt. Az elmúlt egy hétben elkezdtem írni egy új dalt. Természetesen arról, hogy akármennyit is próbálkozok, mindig mindent csak elszúrok. Valahogy ez a dal most nagyon is illik a helyzetemhez. Mechi most miattam nem akar visszajönni a stúdióba. Miközben én a dalt írtam, addig Mia és Rodrigo a vállaimon pihentek. Elvállaltam a gyerekvigyázást, hogy a húgom meg Diego elmehessenek kettesben valahová. Az már nagyon is rájuk fért. A kicsik igazi angyalok egy szavukat sem hallani. Szívesen vigyázok rájuk, mert egyszerűen bolondulok értük.
- Kejeszt apu! - hallottam meg Rodrigo hangját, aki épp akkor kelt fel.
- Nem tudsz aludni? - kérdeztem tőle, mire ő aprókat bólintott a fejével - én megfogtam és az ölembe ültettem.
- Mia annyija luszta folyton csak ajszik - nyafogott és oldalba bökte a húgát.
- Hé hagyd őt aludni. Azért mert neked nem megy az alvás, őt ne zavard - fogtam és magam mellé tettem, hogy Mia nyugodtan tudjon aludni tovább.
- Hol van kejesztanyu? - kérdezte és megdörzsölte a szemeit.
- Ő most haragszik rám, szóval nem vagyok benne biztos, hogy mostanában beszélni fogunk.
- Udan máj béküj ki veje. Ana mindig azt mondja, hogy kejesztanyu nagyon is sejet téged. Szóvaj menj oda hozzá és beszéjd meg vele a dolgokat - hihetetlen, hogy végül egy egyéves fogja megoldani a gondomat.
- Tudod mit? Igazad van. Elmegyünk Mechihez és beszélni fogok vele - felkaptam a kicsiket, és betettem őket a kocsiba. Mia még mindig aludt én pedig nem is akartam őt felébreszteni. Mindkettőjüket becsatoltam, és már indultunk is. Út közben halkan bekapcsoltam egy altatót, hogy Rodrigo is elaludjon és nyugodtan tudjak beszélgetni Mechivel. Szerencsére, ahogy a gitár első akkordja lepergett már el is aludt. Mikor megérkeztünk, bezártam a kocsit, de előtte a kicsiket kivettem a kocsiból. Bementem a házba, ahol a lányomon kívül egy teremtett lélek sem volt. Ő is csak úgy mint Mia és Rodrigo épp a délutáni szunyókáját élvezte. Gyorsan adtam egy puszit az arcára, majd mellé fektettem a két kicsit is, és kimentem a házból. Elkezdtem keresni Mechit, aki épp kiabált valakivel, ezért egy fa mögé bújva hallgattam az eseményeket.
- Felipe hányszor mondjam már el neked, hogy a gyerek nem a tiéd.
- Mondhatsz amit akarsz, de tudom, hogy én vagyok az apja mert te nagyon készséges voltál velem Mercedes - a kezem rögvest ökölbe szorult. Szóval Mechi tényleg képes lett volna megcsalni engem pont vele? Felipe Diaz már ősidők óta az ellenségem.
- Hagyj már végre békén. nem érted, hogy nem akarok tőled semmit? - az idióta ere bedühödött, és megpofozta Mechit. Na itt szakadt el nálam a cérna. Odafutottam és bevertem neki egyet.
- Még egyszer hozzá ne merj érni a menyasszonyomhoz világos voltam? - magamhoz húztam Mechit, aki megállás nélkül csak sírt. letöröltem a könnyeit, majd magam felé fordítottam.
- Ruggero mindent hallottál?
- Igen. De tudom, hogy te sose lettél volna képes lefeküdni vele, szóval kérlek tudni akarom az igazat.
- Felipe megerőszakolt engem, ameddig Madridban voltam. Már akkor tudtam, hogy terhes vagyok, mikor legelőször jöttél el hozzám emlékszel?
- Tessék? Mi az, hogy ez a barom megerőszakolt? Egy idióta vagyok, nem is érdemellek meg téged. Annyira hülye voltam.
- Én magam is azt hittem. hogy Felipe Francesca apja, és féltem, hogy meg fogsz miatta gyűlölni.
- De ugye nem ő az? Ugye én vagyok a kislány apja?
- Igen te vagy az Ruggero. Most már ki tudom jelenteni, hogy te vagy a lányom apja.
- Ha tudnád mennyire boldog vagyok, hogy ezt hallom tőled Mechi. Akkora bolond voltam, amiért elfogadtam azt a szerepet. De szeretnék vele lenni és együtt felnevelni a lányunkat.
- Igen Ruggero én is ezt szeretném. Ez az egy hét rádöbbentett arra, hogy mennyire fontos vagy nekem, és szükségem van az ölelésedre, és a csókodra, hogy boldog lehessek.
- Akkor ez most azt jelenti, hogy megbocsátasz nekem és megpróbáljuk újra ezt az esküvő témát?
- Igen, de jobb ha az minél előbb lesz.
- Miért akarod előre hozni az esküvőt Mechi? - kérdeztem tőle, mire ő a hasára tette a kezét.
- Mert hamarosan újabb taggal bővül a Pasquarelli família - mosolyodott el. Én a döbbenettől és az örömtől megszólalni sem bírtam. Magamhoz húztam Mechi, és a kezemet végigsimítottam a hasán.
- Akkor ez azt jelenti, hogy újra szülők leszünk?
- Igen azok leszünk, de most nem fog minket egy fél világ elválasztani egymástól. Most már együtt leszünk, és nem választhat szét minket senki sem .
- Nekem is van egy ajándékom, de ahhoz fel kell mennünk az erkélyre, mert onnan lehet a legjobban látni - a karomba kaptam, majd egészen az erkélyig vittem. Ott letettem, majd átkaroltam.
- Na és mégis mit kellene látnom Ruggero?
- Ott van az a fényesen ragyogó kis pontocska. Úgy tartják, hogy az a csillag valódi gyémántból van.
- Igen látom nagyon szép - mosolygott kicsit zavartan.
- Szépnek lehet, hogy szép, viszont nem annyira gyönyörű mint a neve.
- Miért mi a neve?
- Mercedes Lambre - láttam, hogy Mechi elkerekedett szemekkel nézz rám, majd a szájához kapta  a kezét.
- Te elneveztél rólam egy csillagot?
- Igen itt van a tanúsítvány az új csillagnévről. Nyújtottam felé a papírt.
- Köszönöm. Ha tudnád milyen boldoggá tettél vele.
- Épp ellenkezőleg. Te vagy az aki, mindig beragyogja az életemet, akár egy ragyogó csillag. Minden nap minden percében, csak rád gondolok és nem telik el úgy nap, hogyne akarnálak megölelni és megcsókolni. Szeretnék örökre melletted maradni, és boldoggá tenni téged - Mechi ere már nem szólt semmit, csak magához húzott és megcsókolt. Ha meg kellene nevezzem életem legcsodásabb napját, akkor biztos ezt a napot mondanám. nem csak, mert kibékültem Mechivel, de megtudtam, hogy újra apa leszek, és minden amiről valaha is csak álmodtam. Mechi pedig mindezt valóra váltotta.