19.rész Ez így nem fog meni

Lodo szemszöge.

A tegnap nap fantasztikusra sikerült, hála a barátaimnak és a családomnak. Ma lesz egy koncert, amin újra énekelni fogok, de nem vagyok biztos benne, hogy képes leszek e újra színpadra állni. Épp egy új dalt kezdtem el írni, Mia pedig az ölemben lapozgatott egy könyvet. Hihetetlen, hogy 2 éves létére milyen okos kislány. Ma Rugero is itt van velem, mert Diegot Sergio behívatta. Szerencsére Rodrigo nagyon jól el van a keresztapjával, szóval nincs gond vele.

- Húgi túl nyugodt vagy. Nem vagy ideges a koncert miatt?

- Nem, mert nem fogok elmenni - válaszoltam neki halál nyugodtan.

- Mi az, hogy nem mész el? A rajongóidat cserben hagynád?

- Nem akarok elmenni, mert még nem érzem magamat késznek arra, hogy énekeljek.

- Te Lodovica Comello vagy az isten szerelmére! Ennél nehezebb helyzetbe is kerültél már, és akkor sem adtad fel. Mindig azt mondogattad, hogy neked az a zene maga a szabadság. Ezzel viszont pont az ellenkezőjét bizonyítod. Én hiszek benned, ahogyan a többiek is. Már csak magadban kell hinned, mert tehetséges vagy. Tudom, hogy képes vagy rá, és mások is láthatják azt a ragyogást a szemedben amikor énekelsz. Ha pedig úgy döntesz, hogy nem vagy képes arra, hogy folytasd mi akkor is itt leszünk neked - Éreztem, hogy egy könnycsepp folyik végig az arcomon. Ruggero még sosem mondott ilyet nekem. A szám remegni kezdett, és mielőtt elsírtam volna magamat, ő magához húzott és átölelt. Annyira megnyugtató volt. Éreztem, hogy hisz bennem és ez nekem bőven elég volt.

- Te vagy a legjobb testvér a világon, de ilyet még sosem mondtál nekem.

- Csak nem szeretném, ha ugyanazt a hibát követnéd el mint én - felsóhajtott, és visszaült a helyére.

- Ezt meg, hogy érted? Történt valami amiről nem tudok?

- Nem lehetek ott a mai koncerten, és ezt Mechi megtudta, azóta vigasztalhatatlan. Úgy érzem becsaptam őt, de nem én akartam ezt.

- Mi az, hogy nem elszel ott a koncerten?

- Nem mehetek el. Ma lesz a konferencia, amin bejelentjük, hogy mikor kezdődik a Soy Luna szóval sajnos nem tehetem meg, hogy elmenjek.

- Ezt nagyon sajnálom, de Mechi biztosan meg fogja érteni ne aggódj - gyengéden megsimogattam a vállát, mire újra megölelt.

- Ha te nem lennél, már rég felfordultam volna - nevetett fel, de a hangján éreztem, hogy próbálja visszafojtani a könnyeit. Utálom őt ilyennek látni. Tudom, hogy mennyire szeretik egymást, épp ezért nem szabad hagyniuk, hogy egy ilyen dolog közéjük álljon.

- Rugge menj és beszélj vele. Tudom, hogy ki fogtok békülni.

- Igazad van. Itt az ideje, hogy beszéljünk még hozzá titkolózás nélkül - adott nekem egy puszit, és elment. Én pedig úgy döntöttem fel fogok lépni a koncerten, hogy megmutassam képes vagyok újra színpadra állni. A kottát elraktam, és már indultam is a stúdióba.

Ruggero szemszöge

Az, hogy beszélhettem a húgommal egy kicsit feldobott. Viszont lelki szemeim előtt már láttam, a zokogó lányt és ettől teljesen összeszorult a szívem. Gyűlölöm magamat azért, mert elfogadtam azt az ajánlatot. nem is gondoltam bele mekkora lavinát indítok el. Beültem a kocsiba, és egyenesen hazáig hajtottam vele. Mikor benyitottam néma csend honolt, csak Mechi volt lent, és épp a bőröndjén ült. Belegondoltam abba, hogy mi van ha el akar menni? De nem lenne képes rá.

- Ruggero végre megjöttél téged vártalak.

- Mi ez a bőrönd? Csak nem azt akarod mondani, hogy...

- De igen, elköltözöm! Most nem tudok itt maradni. Talán elsiettük ezt a kapcsolatot, és nem gondoltunk bele abba, hogy mindkettőnknek van karrierje, ami egyszer úgyis tönkreteszi ezt a kapcsolatot.

- Nézd tudom, hogy nem kellett volna elfogadnom az ajánlatot, de most van rád a legnagyobb szükségem.

- Ne haragudj, de jelen pillanatban már nem tudom, hogy mit gondoljak. nekem idő kell ahhoz, hogy rendesen át tudjam gondolni a dolgokat. Addig is jobb, ha elmegyek innen. Francesca is jön velem, de akkor láthatod amikor csak szeretnéd.

- Kérlek gondold ezt át, nem dönthetsz ilyen elhamarkodottan.

- Már döntöttem, és nagyon sajnálom - lehúzta az ujjáról, az eljegyzési gyűrűt, amit tőlem kapott és a kezembe nyomta. Ránéztem, és láttam, hogy könnyekben úsznak a szemei. Vettem egy mély lélegzetet, majd zsebre vágtam a gyűrűt. Már csak Mechi távolodó alakját láttam, ahogy viszi kifelé a bőröndöt. Tudtam, hogy most szúrtam el a legutolsó esélyemet amit kaptam tőle. Rájöttem, hogy már soha többet nem kaphatom vissza. Annyira ostoba voltam. Úgy döntöttem bemegyek a stúdióba még a konferencia előtt. Beültem a kocsiba, és mg sem álltam a stúdióig. A többiek már rég próbáltak. Amikor megláttak engem,mind biztatóan ránéztek. Itt elég gyorsan tejednek a dolgok, szóval nem csodálkozom, hogy megtudták.

- Figyelj haver, tudjuk, hogy nem vagy jól. Ha szükséged van arra, hogy beszélj valakivel, mi itt vagyunk neked - szólt Jorge és megveregette a vállamat.

- Köszi, de most csak arra van szükségem, hogy kiszellőztessem a fejemet, és rájöjjek, hogy igaza volt e Mechinek vagy sem - fogtam magam, és leültem a szokásos helyemre. Mikor láttam, hogy Mechi is megérkezett, oda akartam menni hozzá, de ő rögtön leállt beszélgetni Albaval és a húgommal. Őszintén bevallom rossz távol lenni tőle. Nekem ő az első igazi szerelme, és az utolsó is marad. Fogalmam sincs, hogyan szerezhetném vissza. Talán ezúttal tényleg nem  kellene próbálkozzak, hanem hagynom, hogy az idő mindent megoldjon.

- Na jó srácok, egy kis közérdekű információ. Bizonyára tudjátok, hogy Ruggero nem tud ott lenni a mai koncerten, ezért a helyét addig Damien veszi át. Ruggero neked pedig sok sikert a tájékoztatóra.

- Kösz Sergio, hogy támogatsz és nem vagy kiakadva a koncert miatt.

- Ugyan már. Jogod van eldönteni, hogy mihez akarsz kezdeni az életeddel, ez teljes mértékben a te döntésed.

- Akkor én megyek is nem akarom megzavarni a próbátokat - fogtam magam, és kiléptem a stúdió ajtaján, de Mechi még utánam kiabált.

- Sok sikert Ruggero - hátranéztem, és láttam, hogy próbál elmosolyodni. Én is rámosolyogtam, és kocsiba ültem. Azonban mikor már fél úton voltam, meggondoltam magam. nekem is ott a helyem a koncerten. De azt mégsem mondhattam Sergionak, hogy kérem vissza helyemet, inkább nézőként akartam elmenni. Hazamentem, és átöltöztem. Mivel nem akartam, hogy felismerjenek, ezért felkaptam a fejemre a dzsekim kapucniját, és próbáltam minél kisebb feltűnést kelteni. Szerencsére volt VIP belépőm, ezért azonnal beengedtek. Leültem az első sorba, és vártam, hogy a srácok elkezdjék a koncertet. Az első szám, az En Gira volt, ami tökéletes nyitánynak bizonyult. Mindenki beleadta a maximumot. Ezután sorba jöttek a dalok. Végre Diego a színpadra szólította a húgomat, aki csak úgy ragyogott. A Historia Blanca - t énekelte el, de a dal előtt még megemlítette, hogy sajnos nem lehetek jelen a koncerten, ezért a dalt nekem küldi, ezzel kívánva szerencsét az estéhez. Csodás volt őt hallgatni. nagyon örültem, hogy meggondolta magát, és mégis színpadra állt. A szám közben felmutattam a egy táblát, egy "Imádlak húgi felirattal"  mire Lodo olyan boldog volt mint még soha. Szinte a könnyeivel küszködve fejezte be a dalt. Eltátogtam neki egy köszönömöt, és hogy senkinek egy szót se. Ezek után Mercedes dala, a Quiero következett. Boldog volt amikor belekezdett a dalba, én pedig a szám közepén megváltam az álcámtól, hogy jobban láthassam őt. De Mechi nem énekelt tovább. Szinte lefagyott, és végig a szemeimet bámulta. A közönség nem értett semmit, és elkezdtek felállni. Én rögtön felsiettem a színpadra, majd magamhoz öleltem, az összetört lányt. Ő teljesen lesokkolva állt, és lassan, a hátamra helyezte a kezeit. Éreztem, ahogy folynak le a könnycseppjei az arcáról.

- Eljöttél. Itt vagy velem - a hangja folyamatosan elcsuklott, és alig bírt beszélni.

- Igen itt vagyok, és soha nem foglak téged elengedni - a rajongók elkezdtek éljenezni. Én elmosolyodtam, Mechi azonban ellökött magától, és sírva futott le a színpadról. Én ott álltam a színpad közepén teljesen egyedül, anélkül a lány nélkül akit szeretek. Hát ez csodaszép volt Pasquarelli már megint mindent elrontottál.