6.rész- Meglepetés randi

Lodo szemszöge

Már egy hét telt el Alba eltűnése óta. A szobámban gubbasztok, és visszagondolok azokra a pillanatokra, amikor még itt volt velünk. Ő a legjobb barátnőm, és ha valami baja esett, azt nem fogom magamnak megbocsátani. Facu és a srácok, egy hete keresik őt. Ők is annyira ki vannak bukva mint én. Anyu Jadet vigasztalja, aki teljesen össze van törve. A fejemet a párnámra helyeztem, mikor kopogtak az ajtón.

- Ki az?- kérdeztem és kicsit felemelkedtem az ágyból.

- Én vagyok az drágám, bejöhetek?

- Persze szerelmem gyere csak be- mondtam és kinyitottam neki az ajtót. Ő belépett a szobába, én pedig a karjaiba bújtam.

- Édesem, nem jó ez így. Egy hete ki sem mozdulsz a szobából. Mia már nagyon hiányolja az anyját.

- Tudom, és én tényleg foglalkozni szeretnék velük, de nem bírok. Túlságosan össze vagyok törve. Kérlek értsd ezt meg.

- Én megértem, de el nem fogadom. ezért ma te meg én randizni megyünk. Elviszlek csónakázni és egy romantikus piknikre is. És nem mondhatsz rá nemet.
- Legyen, elmegyek veled randizni- Mosolyogtam, és egy puszit nyomtam a férjem arcára. Már régen voltunk randizni, olyan igazi randin. Gyorsan összekaptam magamat és elindultunk. Útközben Die befogta a szememet, hogy ne lássam hová megyünk. Kicsit féltem ugyan, de bíztam is benne.
- Na most nyisd ki a szemedet!- Én óvatosan kinyitottam, a látvány ami elém tárult gyönyörű volt. A tavat, ahová hozott engem, rózsa szirmok borították. A tó partján volt egy csónak is, egy hatalmas piknik kosárral.
- Ez csodaszép és ezt mind nekem szervezted?
- Igen, mert szeretném ha kicsit jobb lenne a kedved és elfelejtenéd az egész Alba históriát, és foglalkoznál a fontosabb dolgokkal.
- Talán igazad van és kicsit elhanyagoltalak titeket, de ez a táj valami fantasztikus kitettél magadért.
- Mond, hogy imádni való vagyok!- nézett rám nagy boci szemekkel, mire a szám mosolyra húzódott.
- Igen drágám, imádni való vagy nem is kifejezés- Még egy jó darabig beszélgettünk, majd előhúzta a gitárját, és énekelni kezdte a Yo soy asit. Imádom ezt a dalt mert mindig jobb kedvre tud deríteni. Ez most sem volt másképpen. Miután befejezte az éneklést, egy halk tapssal jutalmaztam a dalt. Ezek után, kiszálltunk a csónakból és falatozni kezdtünk. Minden jól ment egészen addig, amíg fel nm hozta az Alba ügyet.
- Drágám ne emészd magad, csak fogadd el a srácokkal megteszünk mindent.
- Te nem értesz semmit sem Diego! Alba nem csak egy barátnőm, már gyerekkorom óta ismerem. Ha neked lenne egy ilyen jó barátod, akkor te is így ki lennél borulva.
- Szerinted én hogy érzem magam? Ebben az egy hétben nem is voltál velem. Már úgy éreztem, hogy nem is kellek neked Lodovica- én erre csak lesütöttem a szememet.
- Tudod mit, talán tényleg az lett volna a legjobb, ha elköltözöm innen- Dühösen megfordult, és már majdnem elsétált, mikor összeestem a fájdalomtól. Borzasztó nagy bűntudatom volt, amiért így beszéltem Diegoval, mikor neki teljesen igaza volt. Mikor észrevett, gyorsan odasietett hozzám, és a karjába vett. Én pedig sorosan bújtam hozzá.
- Drágám, bocsáss meg nekem nem akartalak megsérteni, neked van igazad- zokogtam.
- Nem drágám, te bocsáss meg nekem, egy szörnyeteg voltam, de most szépen hazamegyünk és majd elaltatlak szépen- Megindultunk hazafelé, útközben kicsit elbóbiskoltam, és már otthon tértem magamhoz, Facu hangjára.
- Digo gyere velünk gyorsan, megtaláltuk Justina és Alba tartózkodási helyét- Én hirtelen felébredtem és ahogy csak tudtam szaladtam le a lépcsőn.
- Facu kérlek hagy mennyek veletek, nem fogok botrányt csinálni ne aggódjatok.
- Rendben, majd én elviszlek titeket- ajánlkozott fel a férjem, és beszálltunk a kocsiba. Röpke egy óra alatt, oda is értünk. Kiszálltunk a kocsiból, és hanyatt homlok rohantunk a raktárhoz.
- Justina gyere ki, tudjuk hogy fogva tartod Albat- kiabált be Facu. Erre előtűnt, egy kék szem pár, majd Justina sétált ki a sötétből.
- Mit akartok ti itt? Csak nem a kis Alba miatt jöttetek?
- Kérlek Justina engedd el Albat, ő nem csinált semmi rosszat.
- Dehogyisnem csinált, ellopta tőlem a szerelmemet.
- Justina, megteszek neked bármit, csak had láthassam albat kérlek- Erre Justina visszasétált és percekkel később előjött Albaval. Szegény lány, nem is hasonlított, a régi Albara. Az arcát sebhelyek borították, és már alig állt a lábán. Azonban Facut meglátva felcsillantak a szemei. Justina fogta, és erővel Facu felé lökte Albat, akinek szerencsére sikerült Facu felsőjében megkapaszkodnia.
- Facundo, biztos hogy bármit megtennél azért, hogy szabadon engedjem Albat?
- Igen Justina érte bármire képes vagyok.
- Akkor azt akarom, hogy most azonnal vegyél engem feleségül.

Continuará