Lodo szemszöge
Ma elég korán keltem.Mivel forgatási nap van,ezért igyekeznem kellett.A kis Diego halkan szuszogott mellettem,nekem pedig nem volt szívem felkelteni,ezért csak egy puszit nyomtam az arcára és kimentem a szobából.Amíg a forgatáson leszek,anya fog vigyázni rá.Kimentem és elfogyasztottam,a reggeli bundás kenyeremet.Lassan indulni készültem,ezért felhívta a csajokat,hogy vigyenek be.Nem szerettem volna találkozni Ruggeroval,de pechemre,ő is épp akkor készült indulni.
- Jó reggelt,be vigyelek dolgozni?
- Nem kell,már hívtam a csajokat lassan itt is lesznek.
- Hát oké,én felajánlottam-mondta csalódottan.Tudom,hogy szeretne békülni,de én még nem vagyok túl ezen az egészen. Ruggero elindult én pedig vártam a csajokat.Időközben,a kicsi s felébredt,így el tudtam tőle köszönni.Odamentem hozzá és egy puszit nyomtam az arcára.
- Te is el fogsz menni mint apa?-kérdezte tőlem szomorúan.
- Ne aggódj,egy órára elmegyek,aztán elmegyünk fagyizni rendben?
- Szeretlek Lodovica-ölelt át a kicsi kezével.
- Én is szeretlek te kis manó-mondtam neki,és kisétáltam a házból.A csajok,már türelmetlenül vártak.
- Jaj hol késtél már ennyit?-nyafogott Cande
- Nyugi csajszi,tudjátok,hogy most nem vagyok egyedül-mondtam és helyet foglaltam,az autóban.Egy óra alatt meg is érkeztünk.Kiszálltunk az autóból,és a nagyterembe mentünk.

- Lodovica,mi a baj történt valami?
- Azon kívül,hogy Diego elment,semmi különös-vontam meg a vállamat.
- Én tudom,hogy hová ment.
- Tudod?Kérlek áruld el,mert tudnom kell-kérleltem.
- Diego a hadseregbe ment-mikor kimondta,ezt a mondatot úgy éreztem,mintha minden erőm elszállt volna.Alig bírtam megszólalni utána.
- Te ezt honnan tudod?-kérdeztem tőle ijedten.
- Az anyától,mostanában elég sokat beszéltünk és ő mondta el ezt nekem.
- De ugye visszafog jönni?-kérdeztem tőle.
- Persze,hogy visszajön,hiszen szeret téged.
- De én terhes vagyok tőle-böktem ki végül.Néhány napja voltam orvosnál és akkor tudtam meg.e mivel Diego elment,teljesen kiment a fejemből.
- Akkor most már sokkal több oka van visszajönni-mondta és megölelt.Legalább valakivel tudtam beszélni.Mikor végeztem,úgy döntöttem kisírom a bánatom candenak. Ő mindig meg tud engem hallgatni.Szerencsére,sikerült megtalálnom,éppen Facuval próbált.
- Csajszi baj van mi történt?-kérdezte tőlem Cande
- Diego katona lett,-mondtam a könnyeivel küszködve.
- Tessék Diego? nem az biztosan nem igaz ő sosem tenne ilyet-szólt közbe Facu
- De ez az igazság,én pedig tehetetlen vagyok és a terhesség is katasztrófa.
- Jaj csajszi nyugodj meg,ölelt Cande magához.Ez a csaj mindig tudja mikor mire van szükségem.Lassan elköszöntem tőlük,mert haza kellett mennem a kis Diegohoz. Miközben sétáltam,meghallottam a Ven y canta dallamát.Közelebb mentem és megláttam Ruggerot énekelni.Közelebb mentem,hozzá és vele énekeltem a dalt.Ő rám mosolygott és befejeztük a dalt.
- Annyira szeretlek bátyus-mondtam neki és szorosan megöleltem.
- Én is húgicám-mondta és belepuszilt a hajamba.
- Diego katona lett-mondtam neki szomorúan.
- hallottam róla,de ne aggódj visszajön-én erre kicsit megnyugodtam és úgy döntöttünk,együtt megyünk el fagyizni a pici Diegoval.
Katonaság,terhesség.Alakulnak a dolgok! Amit nem értek,hogy a kicsi Diego anyukája hová ment? Elhagyta őt?
VálaszTörlés